Mit adnak Magyarországnak a civilek?

1825 november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Példáját még nagyon sokan követték. A sajátunkból jótékonykodni, közcél érdekében valódi civil tevékenység. Példát mutatni és ezzel másokat is egy jó cél érdekébe állítani pedig valódi érték!

Nem volt ez másként a Lánchíd kezdeményezésével, majd későbbi megvalósításával sem. Széchenyi itt is a civil kezdeményezők élére állt. Szerencsénkre az akkori politikai elit megbecsülte a civil kezdeményezéseket és utat engedett azok kiteljesedésének. Ma ez a híd Magyarország egyik jelképe. 

Büszkék lehetünk eleinkre, hogy felismerve a közösség, az ország érdekét önzetlen adományozásból, a civil kurázsitól hajtva létrehoták ezeket a vívmányokat.

De menjünk tovább: 

Régi korok településeinek építőanyaga a fa, a nád, a vályog, a törek, meglehetősen tűzveszélyes anyagok voltak. A nyílt tűz használata, a világítás, a főzés, a melegedés igénye miatt sajnos gyakran keletkezett tűz, mely szerencsétlen körülmények között akár egy egész települést is elpusztíthatott. 

Éppen ezért már nagyon korán megalakultak ez első önkéntes tűzoltó egyletek, akik segítettek megelőzni, vagy a baj bekövetkezte esetén csökkenteni a tűz pusztítását. Ők is civilek voltak. Közösségükért áldoztak szabadidejükből. Nélkülük talán sokkal kevesebbet ismerhetnénk országunkból. 

Ki ne ismerné a kis Nemecsek történetét. A Pál utcai fiúk egyik azóta más értelmet is nyert társasága a Gittegylet.

 A gyerekek szájról szájra adták a gittet, hogy az nedves maradjon és hősies kitartással őrizték azt. A regény által életre hívott gittegylet valójában egy civil közösség volt. S noha mások számára értelmetlennek tűnő, vagy felesleges dolgot végeztek, a maguk számára mindez több volt, mint játék. Ők saját értékrendjük alapján, az őket alkotó tagok közös akaratából jöttek létre és a közösség közös szükségleteit elégítették ki. Mi ez, ha nem a mai felfogás szerinti civil szervezet? És vajon van jogunk elítélni őket azért, mert látszólag haszontalan dolgot végeztek? Nincs, mert joguk van hozzá!

Ady Endre és a Nyugat című folyóirat vajon milyen szerepet töltött be a XX. század eleji Magyarország kulturális életében? Vajon milyen szerepük volt abban, hogy a magyar irodalom ismertsége növekedett? A folyóiratban publikáló írók, költők ma már az érettségi vizsgák megkövetelt tudásához tartoznak - méltán! Népnevelő, elgondolkodtató, tanító, szemléletformáló írásaik valódi civilséget hordoznak magukban. Hatásuk, mondanivalójuk legtöbbször időtlen és ma is aktuális. Ők is civilek voltak!

Vöröskereszt, Máltai Lovagrend és más betegápoló szervezetek, lokálpatrióta és hagyományőrző szervezetek, polgárőrségek, tornaegyletek, a sort még nagyon sokáig sorolhatnánk. A civil szervezetek a társadalom alappillérei, nélkülök szegényebb és sokkal drágább lenne az Állam működtetése. 

- Fogyasztóvédelmi civil szervezetek miatt vontak ki több az egészségre súlyosan káros adalékanyagot és vegyi anyagot a mindennapi forgalomból.

- Környezetvédelmi civil szervezetek érték el például, hogy buszsávok létesültek városainkban.

- Tömegsport egyesületek szerveznek nagy hagyományokkal rendelkező sporteseményeket (maratoni futás, Balaton-átúszás, családi sportnapok, stb.)

- Nagycsaládos egyesületek segítik a rászoruló családokat, élelmet, játékot, közösséget, munkát adva számukra.

- A fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek lehetőségei és életkilátásai sokkal - sokkal rosszabbak lennének azon elkötelezett civil szervezetek nélkül, akik nem hagyják magukra a rászorulókat

- A civil szervezetek érdekérvényesítő képessége nélkül mindent tisztán a gazdasági érdekek irányítanának. Már rég kihalt volna a túzok, erdeink nagy részét kivágták volna, és talán még ma is királyság lenne az államformánk. 

A jövő Magyarországa a civilek Magyarországa! Étékeink megőrzése és az egészséges társadalom csak a civil szervezetek fejlesztésén, lehetőségeik és jogaik kiteljesítésén keresztül vezethet. 

A merjünk változtatni projekt indításakor abból az alapfelvetésből indultunk ki, hogy az Európai Unió és benne Magyarország a civilek társadalma. Egy nemzet csak akkor lehet erős és sikeres, ha belső igényévé válik az alulról szerveződő civil mozgalmak segítése, támogatása. A részvételi demokrácia gyakorlásának legerősebb bástyája Magyarországon a civil szervezetek közössége.

A politika azonban időről időre újra megpróbálja ellenőrzése és hatalma alá hajtani a civil társadalmat, ezzel azonban óriási öngólt lő, mellyel a jövő nemzedékek lehetőségeit csorbítja. Mostani blogbejegyzésünknek is az adott apropót, hogy egy magyar politikus ismét megpróbálkozik a részvételi demokrácia csorbításával, a viharvert magyar civil szektor megtépázott érdekérvényesítő képességének további rombolásával és a politikai befolyás kiterjesztésével. 

Vaclav Havel szavaival folytatva: "Ahol a civil társadalom nem eléggé fejlett, ott minden probléma felszüremlik a hatalom központjába. Ám minél több hatalom marad a központban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a központ erői megszerezhetik a teljes ellenőrzést az ország fölött." 

Sokat tanultam azoktól a civil mesterektől, akik már a '70-es években is pontosan tudták, hogy társadalmunk megújítása és jövője nem a politikától, hanem a civil társadalomtól fog függeni. a '90-es és 2000-es években ők sokszor mondták egyik- másik társadalomromboló politikusra legyintve, hogy "ő már rég nem lesz senki, amikor én még mindig ugyanazért fogok dolgozni." És úgy lett. És így lesz a jövőben is, csak ki kell bírni, mert a magyar civil társadalomban annyi érték, emberség és hit van, ami minden butaság és ostobaság ellenére is sikerre fogja vinni céljait. 

Szerencsére nem vagyunk egyedül, hiszen páldául egy olyan felvilágosult társadalom is segít bennünket, ahol az 5 milliós lakosság mellett 115.000 civil szervezet működik és a lakosság 80%-a tagja legalább egy civil szervezetnek.... 

Január 24-én tartottuk meg első találkozónkat, ahol a civil szervezeteket érintő jogi és adózási kérdésekről, azok változásairól és az önkéntességgel összefüggő témákról volt szó. Az előadások anyagai bárki számára szabadon felhasználhatók, azokat megtalálhatjátok a Levegő Munkacsoport honlapján. 

A tagdíjról is számlát kell kiállítanunk?

Szólt a kérdés az egyik civil szervezet részéről. Igen, a civil szervezeteknek is minden bevételt eredményező gazdasági eseményről, legyen az az alapszabály szerinti un. cél szerinti tevékenység, vagy épp egy vállalkozási tevékenység számlát, vagy nyugtát kell kiállítaniuk. Nyugtát olyan személyek számára állíthatunk ki, akik nem alanyai az ÁFA-nak. Minden más esetben számlát kell kiállítani a bevételekről. Adományokról és támogatásokról azonban nem szabad számlát kiállítani, ezeket szerződés alapján vezetjük be a nyilvántartásokba. 

Március 15-e után életbe lép az új Polgári törvénykönyv. Jelent ez bármi változást számunkra?

Sok változást hozott az új Ptk. Például a tagoknak már nem lesz kötelező tagdíjat fizetniük, ugyanakkor, ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik és maradnak kiegyenlítetlen tartozások, akkor a tagdíjat nem fizető tagok egyetemlegesen felelnek a tartozásokért. A további változások megismeréséért látogassatok el a honlapra.

Továbbra is várjuk azon egyesületek jelentkezését, akik szeretnének részt venni az együttműködési folyamatban.

Tudtátok, hogy Magyarországon kb. 65.000 civil szervezet működik? Az Európai Uniós csatlakozásunk előtt egy magas tisztséget betöltő magyar politikus ezt mondta az Országházban: "Szeretném, ha Magyarország a civilek társadalma lenne. Társadalmunk fejlettségét hűen mutatja, hogy mennyire erősek a civil közösségek, melyek nélkül egyetlen nemzet sem lehet sikeres." 10 év telt el azóta, s ezeket a mondatokat bárki ma is elmondhatná, hiszen időszerűbbek, mint valaha. 

Norvégiában, ahol csak fele annyi ember él, mint Magyarországon, 115.000 civil szervezet működik és a lakosság 80%-a tagja legalább egy civil szervezetnek, így a civil szervezetek tagsága eléri a 10 millió főt. 

Miért van ennek nagy jelentősége? A civil szervezetek fontos szerepet játszanak a köz- és a magánszféra közötti kommunikációban, közreműködnek a jóléti szolgáltatások biztosításában és a demokrácia fenntartásában. a civil társadalom maga az a terep, ahol a népesség megtapasztalhatja az össze- és odatartozás érzését. Nagyban segít a másság elfogadásában és a közös értékek megtalálásában, illetve használatában a közös célok mentén. 

Civil szervezetben dolgozva gyakran találkozunk olyan önkéntesekkel, gyakornokokkal, segítőkkel, akik miután megízlelik a civil szervezeti munka szépségét, egyúttal rabjaivá is válnak. A teljesítménycentrikus, pénzközpontú, stresszes munkavégzéssel szemben erős kontrasztot mutat az egymásra odafigyelő, az esélyegyenlőséget szem előtt tartó, valós társadalmi igényeket kielégítő önzetlen és önkéntes munkavégzés. 

A civil szervezetek másik nélkülözhetetlen szerepe, hogy fontos érdekérvényesítő tevékenységet végeznek, a politikai és gazdasági szektor mellett képesek a társadalom mozgósítására és szükség esetén az alapvető értékek megvédésére. Egyúttal népszerűsítik az állampolgárok bevonását, az aktivitását, illetve az átláthatóságot, mely nélkül nem lehet őszinte és összetartó társadalmat építeni. 

Egy a Norvég civil Támogatási Alap jóvoltából "Merjünk változtatni" címmel nemrégiben indult program során a Levegő Munkacsoport szakemberei nem kevesebbet vállaltak, minthogy új alapokra helyezik a hazai civil szektor működését.

Olyan mintaértékű együttműködési hálózat létrehozását tűzték ki célul, mely a legkülönbözőbb területeken dolgozó civil szervezeteket kapcsolja össze közös értékeik mentén, kihasználva az egyes szervezeteknél tapasztalható kiváló képességeket és tapasztalatokat. A projekt során tudatos stratégiai tervezés mellett, közös projekteket valósítanak meg, pontosan megismerik lehetőségeiket és hatékonyabban lesznek képesek megvalósítani a saját maguk által kitűzött célokat. 

E blogon a következő két évben folyamatosan hírt adunk a folyamatról, megosztjuk az eredményeket és várjuk mindazok hozzászólásait, véleményét, vagy épp bekapcsolódási szándékát, akik szívesen segítenek abban, hogy Magyarország valóban a civilek társadalmává váljon.