Mit adnak Magyarországnak a civilek?
1825 november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Példáját még nagyon sokan követték. A sajátunkból jótékonykodni, közcél érdekében valódi civil tevékenység. Példát mutatni és ezzel másokat is egy jó cél érdekébe állítani pedig valódi érték!
Nem volt ez másként a Lánchíd kezdeményezésével, majd későbbi megvalósításával sem. Széchenyi itt is a civil kezdeményezők élére állt. Szerencsénkre az akkori politikai elit megbecsülte a civil kezdeményezéseket és utat engedett azok kiteljesedésének. Ma ez a híd Magyarország egyik jelképe.
Büszkék lehetünk eleinkre, hogy felismerve a közösség, az ország érdekét önzetlen adományozásból, a civil kurázsitól hajtva létrehoták ezeket a vívmányokat.
De menjünk tovább:
Régi korok településeinek építőanyaga a fa, a nád, a vályog, a törek, meglehetősen tűzveszélyes anyagok voltak. A nyílt tűz használata, a világítás, a főzés, a melegedés igénye miatt sajnos gyakran keletkezett tűz, mely szerencsétlen körülmények között akár egy egész települést is elpusztíthatott.
Éppen ezért már nagyon korán megalakultak ez első önkéntes tűzoltó egyletek, akik segítettek megelőzni, vagy a baj bekövetkezte esetén csökkenteni a tűz pusztítását. Ők is civilek voltak. Közösségükért áldoztak szabadidejükből. Nélkülük talán sokkal kevesebbet ismerhetnénk országunkból.
Ki ne ismerné a kis Nemecsek történetét. A Pál utcai fiúk egyik azóta más értelmet is nyert társasága a Gittegylet.
A gyerekek szájról szájra adták a gittet, hogy az nedves maradjon és hősies kitartással őrizték azt. A regény által életre hívott gittegylet valójában egy civil közösség volt. S noha mások számára értelmetlennek tűnő, vagy felesleges dolgot végeztek, a maguk számára mindez több volt, mint játék. Ők saját értékrendjük alapján, az őket alkotó tagok közös akaratából jöttek létre és a közösség közös szükségleteit elégítették ki. Mi ez, ha nem a mai felfogás szerinti civil szervezet? És vajon van jogunk elítélni őket azért, mert látszólag haszontalan dolgot végeztek? Nincs, mert joguk van hozzá!
Ady Endre és a Nyugat című folyóirat vajon milyen szerepet töltött be a XX. század eleji Magyarország kulturális életében? Vajon milyen szerepük volt abban, hogy a magyar irodalom ismertsége növekedett? A folyóiratban publikáló írók, költők ma már az érettségi vizsgák megkövetelt tudásához tartoznak - méltán! Népnevelő, elgondolkodtató, tanító, szemléletformáló írásaik valódi civilséget hordoznak magukban. Hatásuk, mondanivalójuk legtöbbször időtlen és ma is aktuális. Ők is civilek voltak!
Vöröskereszt, Máltai Lovagrend és más betegápoló szervezetek, lokálpatrióta és hagyományőrző szervezetek, polgárőrségek, tornaegyletek, a sort még nagyon sokáig sorolhatnánk. A civil szervezetek a társadalom alappillérei, nélkülök szegényebb és sokkal drágább lenne az Állam működtetése.
- Fogyasztóvédelmi civil szervezetek miatt vontak ki több az egészségre súlyosan káros adalékanyagot és vegyi anyagot a mindennapi forgalomból.
- Környezetvédelmi civil szervezetek érték el például, hogy buszsávok létesültek városainkban.
- Tömegsport egyesületek szerveznek nagy hagyományokkal rendelkező sporteseményeket (maratoni futás, Balaton-átúszás, családi sportnapok, stb.)
- Nagycsaládos egyesületek segítik a rászoruló családokat, élelmet, játékot, közösséget, munkát adva számukra.
- A fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek lehetőségei és életkilátásai sokkal - sokkal rosszabbak lennének azon elkötelezett civil szervezetek nélkül, akik nem hagyják magukra a rászorulókat
- A civil szervezetek érdekérvényesítő képessége nélkül mindent tisztán a gazdasági érdekek irányítanának. Már rég kihalt volna a túzok, erdeink nagy részét kivágták volna, és talán még ma is királyság lenne az államformánk.
